Elsőként szeretném
körülhatárolni a témát. Azaz tisztázni, hogy a Jászság az Észak-Alföldi
régióhoz tartozó Jász-Nagykun Szolnok megyén belül egy területéről, illetve hát
egy tájegységről lesz szó. Tehát a későbbiekben majd e térség könyvtáraival ismerkedünk meg, nem az egész megye intézményeivel.
A Jászság
A Wikipédián olvasható egy
meghatározás, hogy mi is az a Jászság: "külön tájegység a nagy magyar
Alföldön a földrajzosnak; külön kultúrájú népcsoport a néprajzosnak; külön
joggal felruházott terület a jogtörténésznek; külön fejlődésű terület és nép a
történésznek. Olyan terület, táj, népesség, amelynek a környezettől eltérő
voltát soha senki nem tagadta. Maguk a terület lakói pontosan ismerik a Jászság
határait, elkülönítik magukat a nem jászoktól. A Jászságot övező települések
népe határt von önmaga és a jászok közé, s másnak tudja őket."
Ezeknél a
mondatoknál mi sem foglalhatná össze jobban, hogy az ország e területe mennyire
sajátos, főként néprajzi szempontból.
Egy kis történelem
Néhány mondatban összefoglalva a
jászok az alánok leszármazottai, és a ma is a Kaukázusban élő oszétok
legközelebbi rokonai. Az 1200-as évek közepén települtek be a Kárpát-medencébe
a kunokkal együtt. Ebben az időszakban még olyan szinten éltek mint a
magyarok a honfoglalás idején.
Fokozatosan egyre több kiváltságjogot szereztek például a jászok adó- és vámmentességet, a megyéktől független életet, önálló közigazgatást, melyekért cserébe hadi szolgálatra voltak kötelezve.
Fokozatosan egyre több kiváltságjogot szereztek például a jászok adó- és vámmentességet, a megyéktől független életet, önálló közigazgatást, melyekért cserébe hadi szolgálatra voltak kötelezve.
Nyelvüket és külön
népiségüket Mátyás koráig megőrizték, hamarosan áttértek a katolikus hitre is. A
17. századra integrálódtak véglegesen a magyarok közé. 1702-ben I. Lipót Habsburg
császár és magyar király elvette kiváltság jogaikat, s eladta a Jászságot
Német Lovagrendnek, akiktől a Pesti Invalidus Ház birtokába került.
1745. május 6-án Mária Terézia kiváltság levélben engedélyezte, hogy a jászkunok saját pénzükön visszaváltsák magukat. Ez volt az úgynevezett jászkun Redemptió, mely új jogrendet, földtulajdont és új társadalmi berendezkedést, szabadparaszti jogállást eredményezett.
1848 után Jászság, a Kis- és Nagykunság egy közigazgatási kerületbe Jászkun Hármas Kerületbe került. Az 1876-os megye rendezés részeként az országgyűlés létrehozta Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét.
1745. május 6-án Mária Terézia kiváltság levélben engedélyezte, hogy a jászkunok saját pénzükön visszaváltsák magukat. Ez volt az úgynevezett jászkun Redemptió, mely új jogrendet, földtulajdont és új társadalmi berendezkedést, szabadparaszti jogállást eredményezett.
1848 után Jászság, a Kis- és Nagykunság egy közigazgatási kerületbe Jászkun Hármas Kerületbe került. Az 1876-os megye rendezés részeként az országgyűlés létrehozta Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét.
A jászokkal foglakozik a Múlt-Kor magazin alábbi cikke is, továbbá a National Geographic magazin 2007 júniusi számában egy terjedelmesebb ismertetőt publikált. Illetve természetesen számos helytörténeti munka is született. Ezekről egy bibliográfia is készült, melyet a Könyv Könyvtár Könyvtáros folyóirat 2009/05. számában mutatnak be.
Ma Jászság 18 településből áll, melyek az alábbi térképre ránagyítva megtekinthetőek.
Ma Jászság 18 településből áll, melyek az alábbi térképre ránagyítva megtekinthetőek.
térkép megnyitása teljes ablakban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése